Tanulmányi kirándulás - 1. nap
Reggel 8 órától gyülekeztünk az iskola előtt. Ellenőriztük, hogy minden szükséges iratunk megvan-e, majd beraktuk a csomagokat a buszba, s a szülők integetése közepette elindultunk. Körülbelül 5 óra volt az út a határig, de ez nem tűnt nagyon hosszúnak, mert közben tartottunk egy kis pihenőt, és a buszon is jó volt a hangulat. A határon gyorsan átjutottunk, és végre megérkeztünk utunk első állomására, Nagyváradra. Itt már várt bennünket a két honismereti vezetőnk, Vajda Éva és Pápay Zoltán. Az Ő kalauzolásukkal ismerkedtünk a város látnivalóival.
Nagyvárad Bihar megye székhelye, az ország egyik nyugati kapuja, a Sebes-Körös mentén fekszik. Az egyik legrégebbi város, mely a XI. század második felében alapított vár köré épült. Váradot szokás Szent László király városának is emlegetni, aki még herceg korában szívesen tartózkodott itt, majd ide is temették el, másodszorra.
Nagyváradnak mindig pezsgő kulturális élete volt: itt volt újságíró Ady Endre, de élt itt Babits Mihály, Juhász Gyula és Balázs Béla is.
A buszról leszállva elsőként a Székesegyházat néztük meg. Az épület előtt Szent László szobra áll, mellette a püspöki palota tömbje húzódik, ami jelenleg múzeum. A városban még jó néhány nagyon szép templom található: a Szent László-templom, a Holdas-templom nevű ortodox székesegyház (nevét a homlokzatába épített Holdat ábrázoló gömbről kapta).
Láttuk a Szigligeti Színházat, valamint Ady kedvenc kávéházát, az EMKE-t. A főtéren a Holnaposok szoborcsoporthoz is csatlakoztak néhányan a tanulók közül. A Müllerája épületében található az Ady Endre Emlékmúzeum, előtte pedig a költő mellszobra látható. A városban sokfelé felújítási munkák folynak, de azért sikerült megnéznünk a Szent László téren található szecessziós épületet, a Fekete Sas Palotát is.
Következő állomásunk a Király-hágó volt. Itt rövid pihenőt tartottunk, készítettünk néhány fényképet ezen a csodálatos helyen. Király-hágó nevét 1808-ban említették először az oklevelek Bucsa néven. A település a Sebes-Körös völgyében fekszik, így a folyók tavaszi áradásai fokozott veszélyt jelentettek a falura nézve. A hágó magassága 582 méter. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott, ekkor Magyarország és Erdély kapujaként emlegették.
A Király-hágón keresztül továbbutaztunk Kalotaszegre. Útközben megálltunk Csucsán. A község Kolozs megyében található, Bánffyhunyadtól északnyugatra, a Sebes-Körös jobb partján. A főúttól balra található a Boncza-kastély. Itt tartózkodott az első világháború alatt Ady Endre, akinek felesége, Csinszka (Boncza Berta) a kastély tulajdonosának lánya volt. Ady halála után Boncza Berta (már Márffy Ödön festőművész feleségeként) eladta a birtokot Octavian Goga költőnek, aki egykor Ady barátja volt. Goga a saját ízlése szerint építtette át az épületet, ahol ma a Goga Emlékmúzeum működik, amely Adyra vonatkozó anyagokat is bemutat. A domboldalon álló kerti lakban, a „fehér házban” lakott Ady, itt emlékházat rendeztek be. A parkban található még Goga mauzóleuma is.
Csucsa után fáradtan és éhesen érkeztünk meg Kalotaszentkirályra, ahol az első éjszakát töltöttük. A finom vacsora után elfoglaltuk a szállásunkat a Püspök panzióban és az Akácfa panzióban.
